Asperger 2.0

Az aspik intelligens emberek, s mint ilyenek, nagyrészt abban a hitben élnek, hogy ismerik saját magukat, holott ez csak az esetek töredékében igaz. Az alapprobléma az, hogy a közkézen forgó önismereti sablonok a többségi-tipikus NT-kre vannak kitalálva. Ezek a sablonok már egy magas IQ-jú NT-nél is kevéssé hasznosíthatók, hát még egy olyannál, akinek mindennek tetejében valami pervazív fejlődési zavara is van. Mivel tehát őket az önismereti sablonok nem segítik, ezért sokkal később, kb. 30 éves korukra alakul ki a megfelelő, szilárd alapokon álló önismeretük – ha minden tényező együttáll ehhez. És a magunkfajtának ez nem megy spontán, hanem ezt is SI-vé kell tennie.

Légy rendszeres és módszeres

Térképezd föl, hogy miben állnak az erősségeid, gyengeségeid, mekkora a teherbírásod. Mi az, ami motivál, mi az, amitől leblokkolsz. Mi az, amit hosszú távon nem bírsz elviselni, és mi az, amit rövid távon sem. Milyen minimális feltételei vannak annak, hogy normálisan tudj működni, és mit kell tenned ahhoz, hogy megteremtsd ezeket. Fontosak a megfelelő alapok, tehát a pszichológiai és az AS-ügyi szakirodalom meg- és átrágása, de ennél is fontosabb a folyamatos önreflexió.

Önreflexió

Tedd a napi rutinod részévé azt, hogy gondolkodsz magadról. Ha valami nem úgy sikerült, ahogy tervezted – akár iskolai, akár munkahelyi, akár szociális célokról van szó – akkor gondold végig az okait. Ha visszajelzést adnak neked, gondold végig, hogy miért kaphattad. Gondolkodj rengeteget. Írd le. Blogolj róla. Beszélgess róla, magadról más emberekkel. És ami fontos: ne érd be a felületes, közhelyes, másoktól átvett magyarázatokkal. Ha úgy érzed, hogy a magyarázat nem passzol száz százalékig, akkor törd a fejedet addig, amíg meg nem szülsz egy olyan magyarázatot, ami viszont passzol.

 A perspektívaváltás fontossága

 Akármennyit dolgozol is önmagad megismerésén, mindig lesznek olyan pontok, ahol megtorpansz. Nekem ezek abban nyilvánultak meg, hogy az életem problémáira mindig ugyanazokat a válaszokat adtam, amik azonban egy ponton túl már nem voltak termékenyek, nem tudtak megoldásokhoz segíteni. Ilyenkor egy módon lehet továbblépni: ha átzökkensz egy másik nézőpontba, ahonnét már másképpen látod az eseményeket. A perspektívaváltás azonban többnyire nem megy magától, hanem külső segítségre van szükség. Valami változásra van szükség, valamire, ami kívülről jön. Ez lehet bármi, egy utazás, hosszabb külföldön tartózkodás, megismerkedés egy új emberrel, hosszabb beszélgetés egy baráttal, találkozás egy új könyvvel, cikkel vagy hobbival. Nálam a homeopátia is ilyen funkciót tölt be.

Gyakorlati képzés

Az elmélet mellett azonban legalább ilyen fontos a gyakorlat is. Honnan is tudnád, hogy hol húzódnak a határaid, ha nem teszed ki magad rendszeresen új kihívásoknak? Vállalj új feladatokat, találkozz új emberekkel, utazz el új helyekre. Csinálj olyasmiket, amiket eddig még nem csináltál. Találj ki saját, egyéni projekteket.

Beszélgess a sorstársaiddal

Igyekezz minél több sorstársat személyesen megismerni. Beszélgessetek eddigi életetekről, a legfontosabb kihívásaitokról. Én rengeteget tanultam ezáltal – nemcsak az emberekről általában, de saját magamról is.

Önismeret nélkül nincs önelfogadás

Hogy mit jelent saját magunkat elfogadni? Azt jelenti, hogy hiszed és tudod, hogy jó vagy úgy, ahogy vagy, és hogy vállalhatod önmagad anélkül, hogy attól kellene tartanod, hogy mások nem fognak elfogadni olyannak, amilyen vagy. Azt jelenti, hogy amikor mész az utcán, nem rándulsz össze, ha nevetést hallasz, attól való félelmedben, hogy rajtad nevetnek. Vagy nem kerülöd ki a kamaszfiúkból álló csoportokat attól való félelmedben, hogy megjegyzéseket tesznek rád. Ahhoz azonban, hogy el tudd fogadni önmagad, tudnod kell, hogy pontosan mi is az a csomag, amit kaptál.

Önelfogadás nélkül nincs önbizalom

A sokat emlegetett önbizalmat sem lehet megszerezni úgy, hogy az ember ne fogadná el magát, és ne lenne tisztában azzal, hogy mit kapott adományként a sorstól, és milyen terhek rakódtak rá később.